GYIK -gyakran ismétlődő kérdések közönségszolgálat

E-mail cím: info@mme.hu

Milyen madarat láttam?
Nos, ez az a kérdés, amelyet nagyon nehéz megválaszolni telefonon keresztül, többnyire lehetetlen. Leginkább csak azt tudjuk válaszul adni, hogy a kérdező gyakorolja a madármegfigyelést és ehhez némi támpontot is adunk. Figyelje meg a madár testméretét - általában közismert madarak méretéhez (feketerigó, vetési varjú, házi veréb) érdemes hasonlítani. Pl: Nagyobb volt a verébnél. Egy feltűnő szín még nem biztos, hogy sokat jelent. Gyakran halljuk azt, hogy a tolla fehér volt, vagy volt benne fehér, de ez sokszor még nem visz közelebb a megoldáshoz. Milyen volt a tollazatának a színe döntően? Amennyiben más színt is felismert a madáron, az melyik testrészén volt (fején, mellén, farkán stb.?) Fontos lehet, hogy miként viselkedett. Ezt is érdemes megfigyelni. Nem mindegy, hogy milyen évszakban látjuk a a madarat. A téli etetőnél felbukkanó, jellegtelen színű, sötét sapkát viselő madár nem lehet barátposzáta, hiszen az nyári vendégünk. Végezetül azt ajánljuk, hogy érdemes egy jó madárhatározó könyvet beszerezni, keresse fel az MME webboltunkat, ahol számos közül választhat. Természetesen várjuk továbbra is az ilyen jellegű kérdéseket. Ha nem is sikerül a legtöbb esetben pontosan meghatározni a madarat, közösen jelentősen leszűkíthetjük a számba jöhető fajok körét. Magyarország madarainak adatlapjait megtalálhatja itt >>

Találtam egy madarat. Mi legyen vele?
Tavasszal és nyáron gyakori ez a kérdés. A lakott településeken élők a parkokban, kertekben sok madárfiókát találnak. Hazaviszik, mert úgy gondolják, hogy el fog pusztulni. Nos, a madárfiókák nem árvák (olvassa el cikkünket >>)! A rigófélék (vörösbegy, fekete rigó) szokása például, hogy a fiókák még röpképességük előtt kiugrálnak a fészekből. A szülők aztán egyenként megkeresik és a földön, bokrok között etetik őket. Amennyiben találunk egy ilyen madárfiókát, ne nyúljunk hozzá! Egy kicsit a közelben lehet maradni, hogy megjelenik-e a szülőmadár. Sajnos, elég sok a sérült madár a környezetünkben. Egyesületünk azonban nincs, nem lehet felkészülve a sérült, beteg madarak fogadására. Energiáinkat a terepi madárvédelemre fordítjuk. A madármentésről részletesen olvashat itt >>

Hova fordulhatunk, ha törvénytelen madárpusztítást, fecskefészek leverést, fecsketelep megsemmisítésével találkozunk?
Erről a kérdésről részletesen olvashat itt >>.

Miért repülnek neki a madarak az ablaküvegnek?
Egyrészt nem érzékelik az üveget, nem tudják mi az. Ez különösen olyan nagy felületeknél probléma, ahol a madár azt hiszi, hogy szabadon repülhet. Más esetben az üvegről visszatükröződő kép csapja be a madarat. Az így érzékelt képet ellenfélnek tekintheti és megtámadja. A problémát egy egyszerű módszerrel, úgynevezett ragadozómadár-sziluettekkel meg lehet oldani. Ragadozó madarak röpképét ábrázoló sötét kartont kell az üvegfelületre ragasztani. Általában ez nem csökkenti az épület esztétikai értékét. Az ablaknak ütközés kérdéséről részletesen olvashat itt >>

Mit tegyünk ha ablaknak ütközött, kába madarat találunk?
Szerencsére sok esetben a madarak ilyenkor csak elkábulnak. Tegyük az állatot egy szellőzőnyílásokkal ellátott, biztonságosan lezárható papírdobozba vagy letakart madárkalitkába, és hagyjuk így pihenni egy-két órát a lakás egy csendes, kiegyenlített hőmérsékletű zugában. Enni, inni nem kell adni neki, a legfontosabb, hogy a sötét, nyugodt környezetben a madár kipihenhesse a megrázkódtató élményt. Amennyiben néhány órán belül nem tud elrepülni a madár - és ha lehetőség van rá -, a pihentetést érdemes egy-két napon keresztül folytatni. Ebben az esetben a madarat már kalitkába kell tenni (itt már ne takarjuk le) és enni- és innivalóval ellátni. Ha a madár ezek után sem repül el, illetve furcsán viselkedik (leesik az ülőrúdról vagy nem is tud megülni ezen; rázza, forgatja vagy lógatja a fejét), a sérülés valószínűleg súlyosabb és akár maradandó. Ilyenkor az utolsó lehetőség, hogy eljuttatjuk valamelyik madármentő helyre, ezekről részletesen olvashat itt >>

Színes kereszttartókat láttam egy villanyoszlopon. Azt mondták, madárvédelmi berendezés. Mire való?
Középfeszültségű villanyoszlopokon látható, úgynevezett "szigetelőpapucsot" látott. A nagyobb testű madarak, amikor pihenni vagy zsákmányra lesni ráülnek a kereszttartókra, könnyen hozzáérhetnek egyszerre két vezetékhez. Így zárják az áramkört és áramütést szenvednek. A Magyar Madártani Egyesület az áramszolgáltatókkal együtt dolgozta ki a fenti berendezést, s gondoskodnak folyamatosan a kihelyezésükről. Az elektromos hálózat és a madárvédelem kapcsolatáról részletesen olvashat itt >>

Mintha kis kolibrit láttam volna a kertben. Hogy lehet ez?
Valószínűleg valamelyik, nappal is aktív szenderlepke-fajunkat látta, amelyek közül a leggyakoribb a kacsafarkú szender. Táplálkozás közben virágok előtt lebeg, és hosszú pödörnyelvével szívogatja a nektárt. A lepkevédelem lehetőségeiről részletesen olvashat itt >>

Etessük-e a madarakat nyáron?
Nem javasoljuk, több okból sem. Nyári etetéssel elvonhatjuk a rovarfogyasztástól, pedig fiókanevelés idején még a magevők is általában ízeltlábúakkal etetnek. S ha ilyenkor a könnyebben megszerezhető napraforgóval tömik meg fiókáikat, azok pusztulását okozhatják. Az etetésről minden fontos információt megtalál itt >>

A téli etetőre járó madarak odavonzották a karvalyt is. Mit tegyek?
Fogadjuk el a tényt, s ne haragudjunk rá. Ő is éhes, és a ragadozóknak különben is rendkívül fontos szerepük van zsákmányállataik jó erőnlétben tartásában. Mindig a leggyengébb, beteg, könnyen elejthető egyedekre vadásznak a csapatból. A madáretetésről részletesen olvashat itt >>

Hogyan lehet a verebeket távol tartani az etetőtől?
Ez egy nagyon gyakori kérdés. Sokakat zavar, ahogy a verebek szinte pocsékolják az eleséget és kitúrják onnan a cinegéket. Léteznek olyan megoldások, amelyek időlegesen távol tartják a verebeket az etetőtől, ezeket ki is lehet próbálni. Készíteni lehet úgynevezett verébmentes etetőt, azonban ez sem jelent teljes biztonságot a verebek ellen. Ugyanakkor a veréb is madár! Angliában már csökken a számuk és a madárvédők figyelmébe került ez a faj. Nálunk 2004-től mindkét faj, a mezei és a házi veréb is védett fajok lettek. Jó lenne, ha a veréb sem lenne üldözött a kertjeinkben. Ezért választottuk 2007-ben az Év madarának is mezei verebet! Tavasszal, a fiókanevelés időszakában a mezei veréb kizárólag állati eredetű táplálékkal neveli a fiókáit, így rengeteg hasznot hajt kertünkben azzal, hogy lárvákat és hernyókat zsákmányol! A madáretetésről részletesen olvashat itt >>

Hallottam egy kifejezést: "fecskepelenka". Mit jelent?
A fecskefészkek alá felerősített deszkalapról van szó. Így a kis fecskék lehulló ürüléke nem szennyezi a földet s ősszel, a fecskék távozása után a deszka egyszerűen letakarítható. A fecskevédelmi eszközökről részletesen olvashat itt >>

Mik azok a mesterséges sárgyűjtő helyek?
A klímaváltozás miatt mind aszályosabbá váló tavaszokon és nyarakon az egyre nagyobb mértékben burkolattal fedett településeken a leginkább városiasodott molnárfecskék alig találnak kellő mennyiségben fészeképítő alapanyagot - sarat. Sajnos ez a falusi, tanyasi környezetben élő füsti fecskéket is egyre inkább érinti, mivel a legelőállat-állomány csökkenésével, a baromfiudvarok kiüresedésével sok helyen eltűntek az itatók és a mellettük folyamatosan hozzáférhető nedves talaj. Ezért is különösen fontos, hogy a különböző típusú sárgyűjtő helyek valamelyikét minél többen, minél több helyen alkalmazzuk.

Mikor "élesítsük" a sárgyűjtőket?
A füsti és molnárfecskék első fészeképítési időszaka április végétől május második feléig tart, majd június-júliusban, a második költés kezdetén megismétlődik. A későn érkező, későn párt találó vagy a tojásos, fiókás fészek megsemmisülése miatt április végétől augusztusig találkozhatunk fészeképítő fecskékkel. Mivel a csillogó sár vonzza az átrepülő, fészkelőhelyet kereső fecskéket, a sárgyűjtőket érdemes a vonulás csúcsán, április közepétől működtetni, majd ettől kezdve a földet folyamatosan nedvesen tartani július közepe-végéig.

Meddig érdemes kihelyezni a fecske műfészkeket, mesterséges telepeket?
A fecskék évente kétszer költenek: az első költés április-májusban, a második június-júliusban kezdődik. Ehhez igazodva a kora tavasztól a nyár közepéig kihelyezett fészkekben, telepekben még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak. A fecskevédelemről részletesen olvashat itt >>

Mit tegyünk, ha a tojásos vagy fiókás fecskefészek leszakad?
Az ilyen esetben alkalmazható megoldásokról részletesen olvashat itt >>.

Fecskefiókák mentése hűvös, esős nyári időszakban
A 2010. év madarai – a fecskék – különösen érzékenyek a költési időszakban bekövetkező, több napig tartó hideg, csapadékos időjárásra, mert ekkor a kizárólagos táplálékukat jelentő repülő rovarok „eltűnnek” és a madarak éhezni kezdenek. Ilyenkor a szülők megpróbálják minimalizálni az energiafelhasználásukat, nem repülnek, az eresz alá, sokszor az épületek belső helyiségeibe, akár lakásokba húzódnak vagy beülnek a fészekbe. Ha ilyen helyzetet tapasztalunk, néhány pár, illetve fészekalj esetében jó eséllyel segíteni tudunk akár az öreg madarakon is. Amint észrevesszük, hogy a rossz idő miatt a szülők nem repülnek és órák óta nem etetnek, a fiókamentés oldalon részletezett táplálék falatkákat csipesszel kínáljuk fel a fiókáknak. Amennyiben tátogva kérik az ennivalót, könnyű a dolgunk, ha nem teszik, akár ki is vehetjük őket a fészekből, és a kedvezőtlen időjárás végéig dobozban, kézből etethetjük őket. Amint megjavul az idő, tegyük vissza a fiókákat, illetve hagyjuk abba az etetést, a feladatot az ismét vadászni kezdő szülők visszaveszik tőlünk. Több napig elhúzódó hideg, csapadékos időben előfordulhat, hogy az öreg madarak is rászorulnak, elfogadják a felkínált táplálékot. Ilyenkor az eresz alatt, az ablakpárkányon üldögélő vagy az épület helyiségeinek melegébe behúzódó madarak közelébe lapos tálkába (a legjobb a műanyag virágalátét) élő lisztkukacot, kisujjkörömnyi marhahús darabokat tehetünk ki, ezeket a kiéhezett madarak jó eséllyel felcsipegetik (részletesen >>).

Mit lehet tenni, ha a felújítandó ház falán fecskefészkek vannak, az üregekben sarlósfecskék és denevérek élnek?
A kérdéssel részletesen foglalkozunk a következő oldalon. 

Meddig érdemes kihelyezni a sarlósfecskeodúkat?
A sarlósfecskék évente egyszer, május-júniusban költenek, ehhez igazodva az április közepe-végéig kihelyezett odúkban még az évben lehet költés, de az sem probléma, ha valaki csak ősszel vagy télen tudja telepíteni az eszközöket, mert ezeket a következő költési szezontól már birtokba tudják venni a madarak. A fecskevédelemről részletesen olvashat itt >>  

Mit tegyünk, ha a harkályok megrongálják a házfalat?
A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Harkályok rombolása oldalon.

Mit lehet tenni a települési galambokkal?
A kérdéssel részletesen foglalkozunk a Parlagi galambok, és a Parlagigalamb-mentesítés oldalon.

Adó 1%-ának felajánlásával, egyéni és céges adományával is hozzájárulhat a madarak és más állatfajok védelméhez!

     Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >>

     Egyéni és céges adományozás >>

Köszönjük!