Őrség

Betűrendes kereső

A B C D E
F G H I J
K L M N O
P R S T U
V W X Y Z

Kereső

Alapadatok

Terület neve
Őrség
Terület kódja
huon10001
Kiterjedés (ha)
45694.33
Legutóbbi adatfrissítés
2012-10-01 00:00:00

Védettség, státusz

Terület státusza a Natura 2000 hálózaton belül
Különleges Madárvédelmi Terület

Általános leírás, jellemzés 

Magyarországi viszonylatban egyedülálló természeti adottságokkal rendelkező terület. Természetes növénytakaróját egykor lombhullató és tűlevelű elegyes erdők dominálhatták, amelyekben itt-ott kis kiterjedésű lápszemek alakultak ki. Elsősorban a klimatikus körülmények miatt, a területen megindult a pionír fafajokkal történő spontán beerdősülés, és (hazai viszonyokhoz képest) gyorsan halad a lombhullató erdő kialakulásának irányába. Az Őrséget a honfoglalás óta folyamatosan lakják. Az egykori jellegzetes településszerkezet (elszórtan, egymástól távol álló "szerek") ma is fennmaradt, meghatározva ezzel a tájszerkezetet és a növényzetborítást. A fentiek és az ennek megfelelően kialakított zónák igen jellegzetessé teszik az őrségi tájat. A falvak belterületei viszonylag nagy területet foglalnak el, ugyanakkor a beépített terület valójában kicsi, az épített környezetetet értékes rétek, gyümölcsösök, lápok váltják, amelyek diverz fajközösségek számára teremtenek otthont. A települések körül (főként a dombokon és magasabb térszíneken) intenzívebben művelt területek is találhatók. Ezeken túl még ma is szinte kizárólag kaszálással hasznosított gyepek és erdők találhatók, az extenzív gazdálkodást a hagyományos vetésforgó jellemzi. Ez utóbbi, hosszabb-rövidebb ideig, szinte az egész tájat érintette. A fentieknek megfelelően, a tájkép erősen mozaikos, nem találhatók nagy kiterjedésű, egyöntetű területek, a települések hálózata pedig igen sűrű. A természeti adottságoknak köszönhetően a több évszázados mezőgazdaségi művelés, az elegyes erdők és a kaszálók váltak a táj meghatározó elemeivé. Igen kicsiny a mesteséges, egyfajos erdőtelepítések aránya. Az erdőgazdálkodás ugyan mindig is a fenyőt részesítette előnyben, a lomboserdők térnyerése viszonylag gyors. A képet tovább gazdagítja a hagyományos, magánerdőgazdálkodói gyakorlat (szálaló vágás), amely egész Magyarországra nézve egyedülálló erdőszerkezetet alakított itt ki. Az Őrséget északról a Rába-folyó határolja. A kavicságyak, a holtágak és a füzesek gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont. Az egybefüggő erdőségek kiváló fészkelési lehetőségeket nyújtanak a darázsölyvnek, a nyíltabb élőhelymozaikok pedig nagy számú szürke küllőnek adnak otthont.

A területhez kötődő legfontosabb európai közösségi jelentőségű mádárfajok: fekete harkály (Dryocopus martius), hamvas küllő (Picus canus), darázsölyv (Pernis apivorus), tövisszúró gébics (Lanius collurio), billegető cankó (Actitis hypoleucos), fehér gólya (Ciconia ciconia), haris (Crex crex), füleskuvik (Otus scops).

Természetvédelmi célkitűzések 

Általános célkitűzések: A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot és a kedvező természetvédelmi állapottal összhangban lévő gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A fekete harkály, a hamvas küllő és a darázsölyv élőhelyének megőrzése érdekében az idős erdőállományok arányának és a holtfa mennyiségének növelése, a folyamatos erdőborítás elérése. A fehér gólya, a haris, a tövisszúró gébics és a füleskuvik élőhelyéül szolgáló gyepterületek, kaszálógyümölcsösök megőrzése, a beerdősődőben lévők helyreállításával a gyepterületek arányának növelése. A billegető cankó megőrzésének érdekében a vizes élőhelyek, kiemelten a vízfolyások természetes mederalakulatainak és partmenti vegetációjának megőrzése és helyreállítása.

Specifikus célok: A fekete harkály, a hamvas küllő és egyéb odúlakó madárfajok élőhelyét jelentő pannon gyertyános-tölgyesek, szubmontán bükkösök, ligeterdők és lombelegyes erdeifenyvesek kiterjedésének növelése a telepített, monokultúra-szerű fenyvesek átalakításával. Idős erdők és a holtfa mennyiségének növelése érintetlen erdőtömbök kialakításával, hagyásfacsoportok visszahagyásával és a vágásérettségi korok növelésével. A darázsölyv táplálkozóhelyeinek fenntartása érdekében az erdei tisztások rendszeres kaszálással történő kezelése, a táplálkozási lehetőségek javítása érdekében pedig a beerdősödőben lévő tisztások helyreállítása. A tövisszúró gébics, a fehér gólya, a haris és a füleskuvik élőhelyéül szolgáló rétek és legelők extenzív kezeléssel történő fenntartása, a beerdősödőben lévők helyreállítása. A rétek kaszálásának madárbarát módon történő elvégzése, a haris számára hagyásterületek biztosítása. Parlagoltatási rendszerek bevezetésével stabil haris élőhelyek kialakítása. A haris élőhelyigényeinek kutatásával az ismerethiány csökkentése. A tövisszúró gébics költőhelyét jelentő erdőszegélyek és más cserjés szegélyélőhelyek megőrzése, kezelésének költési időn kívül való végzése. A szántóterületek extenzív, vegyszermentes kezelésével a táplálkozási lehetőségek javítása. A fehér gólya számára vizes élőhelyek létesítése. A füleskuvik és más odúlakó madarak megőrzése érdekében az Őrségre jellemző idős kaszáló gyümölcsösök megőrzése, újabbak telepítése hagyományos tájfajtákból. A billegető cankó és más vízimadarak élőhelyéül szolgáló zátonyok, partfalak és holtágak kialakulásának elősegítése a természetes mederalakító folyamatok érvényesülésének biztosításával. A Rába folyó mentén extenzíven művelt (gyepes-erdős) parti zóna kialakítása. A vízfolyások természetes parti vegetációjának helyreállítása az özöngyomok visszaszorításával.

Veszélyeztető tényezők 

Kijelölés alapjául szolgáló fajok, élőhelyek

=
Terület jelentősége a fajvédelem szempontjából

Az országos állományhoz viszonyított arány
A: 100% >= p > 15%,
B: 15% >= p > 2%,
C: 2% >= p > 0%,
D: nem jelentős, előfordul


Fajok
Név Tudományos név Állománynagyság (min-max)
állandó szaporodó / fészkelő telelő átvonuló / gyülekező
Billegetőcankó Actitis hypoleucos 10 - 15 pár B
Jégmadár Alcedo atthis 20 - 20 pár C
Lappantyú Caprimulgus europaeus 65 - 65 pár C
Fehér gólya Ciconia ciconia 200 - 200 egyed C
Fehér gólya Ciconia ciconia 50 - 50 pár C
Fekete gólya Ciconia nigra 3 - 4 pár C
Kék galamb Columba oenas 100 - 150 pár C
Haris Crex crex 10 - 10 pár C
Közép fakopáncs Dendrocopos medius 20 - 20 pár C
Balkáni fakopáncs Dendrocopos syriacus 15 - 15 pár C
Fekete harkály Dryocopus martius 100 - 150 pár B
Örvös légykapó Ficedula albicollis 200 - 250 pár C
Rétisas Haliaeetus albicilla 2 - 2 pár C
Törpegém Ixobrychus minutus 5 - 5 pár C
Tövisszúró gébics Lanius collurio 300 - 400 pár C
Erdei pacsirta Lullula arborea 6 - 10 pár C
Barna kánya Milvus migrans 1 - 1 pár C
Barna kánya Milvus migrans 2 - 2 egyed C
Hegyi billegető Motacilla cinerea 3 - 5 pár D
Füleskuvik Otus scops 5 - 8 pár D
Darázsölyv Pernis apivorus 25 - 25 pár B
Hamvas küllő Picus canus 60 - 70 pár B
Kis vízicsibe Porzana parva 5 - 5 pár D
Függőcinege Remiz pendulinus 5 - 10 pár D
Partifecske Riparia riparia 11 - 50 pár C
Karvalyposzáta Sylvia nisoria 55 - 55 pár C


Ajánlott idézés

Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (2018) Natura 2000 adatbázis: . http://www.mme.hu/natura-2000-teruletoldal/huon10001 Letöltés dátuma: 2018-07-17
A honlapon felhasznált térképi és egyéb adatok tájékoztató jellegűek.
Hivatalos adatokkal a Fölművelésügyi Minisztérium és az EU Bizottságának Környezetvédelmi Főigazgatósága rendelkezik.